Az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Az útszéleken gyakori, évelő, lágy szárú pemetefű a Földközi-tenger vidékén őshonos,
de a hűvös éghajlathoz is alkalmazkodott. 30–60 cm magas, négyszögletes,
felálló szára kívül gyapjas-molyhos tapintású; keresztben átellenes leveleinek széle
csipkés-fűrészes. Gömbös örvöt alkotó virágai a felső levelek hónaljában ülnek.
Termése világosbarna színű, sima felületű makkocska.

Felhasználása

Az orvosi pemetefű keserű erősítőszer étvágytalanság vagy kisebb emésztési zavarok esetén.
Makacs köhögés és légúti gyulladások kezelésében szintén alkalmazzák.
A virágos hajtásvégeket epehajtóként javasolják az epekiválasztás zavarai esetén.
Külsőleg a pemetefű a fekélyek, a gennyes vagy rosszul gyógyuló sebek kezelésére alkalmas.

Cserző- és keserűanyagai – főként a marrubiin – serkentik az epe kiválasztását,
ami elősegíti a zsír feldolgozását, így olyan gyomor- és emésztési problémák esetén is használ,
mint például a felfúvódás. Megfázásos eredetű,
hurutos köhögéssel járó bronchitisnél is bevethető kiváló köhögéscsillapító és köptető hatása révén.

A keserű gyógynövényt a mindennapokban cukorka és szirup formájában használták.
Magyarországi "nagykövete" Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész, a pemetefű cukorka megalkotója volt.

Figyelmeztetés

Mind ezidáig semmilyen mérgező hatása nem ismert az előírt adagok betartása esetén.
Nagyobb adagokban azonban a marrubiin szívritmuszavart okozhat.

Tartalom és fotó forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_pemetef%C5%B1