Az étrend változása, a mozgáshiány és a genetika is szerepet játszik abban, hogy háromszorosára nőtt az elhízott felnőttek aránya világszerte 1975 óta - állapították meg norvég kutatók egy nagyszabású, több mint százezer fős tanulmányban.

A genetikailag hízásra hajlamosak esetében ezek az egészségtelen
életmódbeli változások súlyosbították a problémát, még nagyobb
mértékű súlygyarapodáshoz vezettek náluk - mutatták ki a Norvég
Tudományos és Műszaki Egyetem kutatói a British Medical Journal című
orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az 1970-es évek közepén a felnőttek mintegy négy százaléka volt
elhízott, 2016-ra arányuk 13 százalékra emelkedett (a férfiak
körében 11 százalék, a nőknél 15 százalék) az Egészségügyi
Világszervezet adatai szerint.
A 30 vagy annál magasabb testtömegindexű (BMI) emberek
elhízottak, esetükben nagy a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és
egyes daganatos betegségek kockázata. A 25-30 közötti BMI túlsúlynak
számít.

Jelenleg mintegy kétmilliárd 18 év fölötti embernek, az összes
felnőtt 39 százalékának a testtömegindexe 25 vagy annál több,
közülük 700 millió klinikailag elhízott.
Az elhízottak aránya a gyermekek esetében még jobban nőtt, az
1975-ös négy százalékról 18 százalékra 2016-ra.
A norvég kutatók arra kerestek választ mintegy 120 ezer embert
rendszeresen mérve 1963 és 2008 között, és adataikat elemezve, hogy
a környezet és a gének miként hatnak az elhízásra.
Kimutatták, hogy a felnőttek esetében az elhízás az 1980-as,
1990-es években kezdődött. Az 1970 után születetteknél jóval
valószínűbb volt a magasabb testtömegindex fiatal felnőttként, mint
a korábbi nemzedékeknél.

A megfigyeltek felét öt csoportra osztották attól függően, hogy
mennyire lehetnek genetikailag hízásra hajlamosak. Azt találták,
hogy a genetikailag hízásra hajlamos 35 éves férfiak már az 1960-as
években nagyobb súllyal bírtak, mint azon hasonló korú társaik,
akiket génjei nem hajlamosítottak elhízásra. Négy évtizeddel később
megkétszereződött a két csoport közötti testtömegindex-különbség.
A kutatók hasonló trendet mutattak ki a nők esetében is.
A genetikai hajlam miatt egy átlagos magasságú 35 éves férfi 3,9
kilogrammal súlyosabb volt a génjei által védettnél az 1960-as
években. Ma Norvégiában a genetikai hízásra hajlamosak 6,8
kilogrammal lennének súlyosabbak. Azonban testsúlyuk 7,1 kilogrammal
még ennél is több, mivel elhízásra hajlamosító környezetben élnek.
Esetükben ezt a 13,9 kilogrammos túlsúlyt a mai egészségtelen
életmód okozza, és az, hogy génjeik kölcsönhatásban állnak a
környezettel - magyarázta Maria Brandkivst, a tanulmány egyik
szerzője.

A kutatók kimutatták ugyan az erős összefüggést a genetikai
jellemzők, a környezet és az elhízás között, a tanulmánynak azonban
nem volt célja megállapítani a közvetlen ok-okozatot. 

Forrás MTI 2019. július 5