Halhatatlanok 7. rész Hippokratész

Kategória:
Halhatatlanok, Világ Halhatatlanjai

Halhatatlanok 7. rész Hippokratész

Halhatatlanok 7. rész Hippokratész

Az orvos, aki 2500 évvel ezelőtt fogadalmat tett, és ma is él

Kr. e. 460 körül, a görög Kos szigetén született egy fiú, aki örökre megváltoztatta, hogyan tekint az emberiség a gyógyításra és az orvosokra.

A neve: Hippokratész. Őt tartják az orvostudomány atyjának

Nem azért, mert mindent tudott, hanem mert elsőként fogalmazta meg, hogy az orvoslásnak tudományosnak, etikusnak és emberinek kell lennie.

A forradalom, ami nem fegyverrel kezdődött

Hippokratész egy aszklépioszi papi családban nőtt fel, ahol a gyógyítás még nagyrészt vallási szertartásokból és babonákból állt. Az emberek azt hitték, a betegségeket az istenek büntetik.

Hippokratész azonban merész lépésre szánta el magát: elválasztotta az orvostudományt a vallástól. Azt tanította, hogy a betegségeknek természetes okai vannak, étrend, életmód, környezet és a test egyensúlyának felborulása. Ő volt az első, aki rendszeres megfigyeléseket vezetett a betegek állapotáról, leírta a betegségek tüneteit és lefolyását, és hangsúlyozta a megelőzés fontosságát.

A Hippokratészi Eskü – ami ma is él

Hippokratész legnagyobb öröksége azonban nem egy tudományos felfedezés, hanem egy fogadalom, a Hippokratészi Eskü. Ezt az esküt (vagy annak modernizált változatát) ma is leteszik az orvosok szerte a világon.

Az Eskü legfontosabb mondanivalói példákkal:„Elsősorban ne árts” (Primum non nocere)

- Ne adjunk olyan kezelést, ami többet árt, mint használ. Példa: ne írjunk fel feleslegesen antibiotikumot vírusos fertőzésre, mert az károsíthatja a bélflórát és rezisztenciát okozhat.
„A betegek javát szolgálom”

- Az orvos döntései mindig a beteg érdekeit kell, hogy előtérbe helyezzék, nem a saját hírnevét, pénzét vagy kényelmét.
„Titokban tartom mindazt, amit a beteg bizalmából megtudok”
- Az orvos-beteg kapcsolat szent és bizalmas. Még ma is alapvető etikai szabály, hogy a beteg adatait védjük.
„Nem élek vissza a betegek kiszolgáltatottságával”
- Nem használom ki a beteg helyzetét sem anyagilag, sem testileg (pl. szexuális visszaélés tilalma).
„Tiszteletben tartom mestereimet és tanítom a következő generációt”
- Az orvoslás egy közösség, ahol a tudást tovább kell adni.

Hippokratész azt is kimondta, hogy az orvosnak alázatosnak, tisztességesnek és szorgalmasnak kell lennie, függetlenül attól, hogy a beteg gazdag vagy szegény.

Miért halhatatlan Hippokratész?

Mert ő volt az, aki az orvostudományt mesterségből hivatássá emelte.

Ő tette lehetővé, hogy az orvos ne varázsló vagy pap legyen, hanem tudós és segítő, aki a beteg érdekeit tartja szem előtt.

Minden mai orvos, aki esküt tesz, minden beteg, aki bízik az orvosában, és minden etikai szabály, ami védi a betegeket, mind-mind Hippokratész öröksége.

Ő halhatatlan, mert 2500 évvel ezelőtt megfogalmazta azt az egyszerű, mégis hatalmas gondolatot: „Primum non nocere” – Elsősorban ne árts!
Ezzel egy egész hivatást alapított meg, amely ma is az emberiség egyik legfontosabb pillére.

Továbbiak:

A hippokratészi gyűjtemény

A Hippokratész nevéhez fűződő irodalom körülbelül ötven műből áll. A gyűjteményben szereplő művek tartalma változó, formában, terjedelemben, előadási módban egymásnak ellentmondó iratok, mindez pedig arra engedi következtetni a kutatókat, hogy nem minden mű hippokratészi eredetű.

A fennmaradt orvosi iratok tartalma az orvoslás majdnem összes területére kiterjednek: találhatunk bonctani könyveket, sebészeti könyveket, nőgyógyászattal foglalkozó könyveket és olyanokkal is amelyek különböző betegségek okait és megjelenési formáit írják le, vagy a legáltalánosabb orvostudomány módszereit fejtegetik. Az anatómiai könyvek további részterületre oszlanak s szinte minden egyes szervről külön könyv szól. Ilyenek például A szívről, A mirigyekről és A csontok természetéről című könyvek. A fiziológiai írások a test nedveiről és az abban működő levegőről, a pneumáról írnak. Ilyen mű Az ember természetéről című munka. A speciális patológia és a terápia körében sebészeti könyvek: Az ízületről, A törésekről, A fejsérülésekről, A sebekről, stb. A belgyógyászati könyvek – az akkori tudomány sajátosságaként – főleg az étrendről és a táplálkozásról szólnak. Ilyen könyv például a négy kötetes A betegségekről című. A nőgyógyászati könyvek a női betegségek és a termékenység mellett embriológiai fejtegetéseket is tartalmaznak. Továbbá találunk egy szemészeti és egy gyermekgyógyászati könyvet is, valamit egy pszichiátriai témákkal foglalkozó A szent betegségről címűt, amely – mivel az akkoriban a lelki betegségeket a test változó állapotaival magyarázták – főleg az epilepsziáról szól.

A hippokratészi könyvek a következők:

Horkosz – Az eskü
Általános tartalmú művek
- Propedeutikus művek
1. Nomosz – A törvény
2. Peri iétru – Az orvosról
3. Peri euszkhémoszünész – A tisztességről
4. Parangelai – Utasítások
5. Kat' iétreion – Az orvosi műhelyben
- Egyetemes orvostudományi művek
1. Peri hebdomadón – A hetes számról
2. Peri nuszón – A betegségekről
3. Peri khümón – A nedvekről
4. Peri topón kat’anthrópon – Az emberi test helyeiről
5. Aphoriszmoi – Aforizmák
- Orvosbölcseleti művek
1. Peri aerón hüdatón topón – A levegőről, a vizekről és a helyekről
- Népszerű felolvasások
1. Peri arkhaiész iétrikész – A régi orvostudományról
2. Peri tekhnész – Az orvos mesterségről
3. Peri phüszeón – A levegőről
Monográfiák
- Anatómiai művek
1. Peri anatomész – A boncolásról
2. Peri kardiész – A szívről
3. Peri adenón – A mirigyekről
4. Peri oszeton phüsziosz – A csontok természetéről
- Embriológiai művek
1. Peri gonész – A spermáról
2. Peri phüsziosz poidiu – A gyermek természetéről
3. Peri szarkón – Az izmokról
- Fiziológiai és általános patológiai művek
1. Peri phüsziosz anthrópu – Az emberi természetről
- Speciális patológiai művek
1. Peri pathón – A bajokról
2. Peri tón entosz pathón – A belső bajokról
3. Peri nuszón – A betegségekről
4. Peri hirész noszu – A szent betegségről
- Szemészet
1. Peri opsziosz – A látásról
- Nőgyógyászat
1. Peri günaikeón – A női bajokról I-II
2. Peri günaikeisz phüsziosz – A női természetről
3. Peri aphorón – A terméketlen nőkről
4. Peri epiküésziosz – A túltermékenyülésről (superfecundatio)
5. Peri heptaménu – A hét hónapos magzatról
6. Peri oktaménu – A nyolc hónapos magzatról
7. Peri parthenión – A szüzek betegségeiről
8. Peri odontophüiész – A fogzásról
- Kórtörténeti művek
1. Epidémión biblia hepta – Az Epidémiák hét könyve
- Prognosztikus művek
1. Kóakai prognószeisz – Kószi prognózisok
2. Prognósztikon – A prognózisok könyve
3. Prorrhétikon – A kórjóslatok
- A krízisek tanaival foglalkozó művek
1. Peri kriszeón – A krízisekről
2. Peri kriszimón – A kritikus napokról
- Dietetikus művek (belgyógyászat)
1. Peri diaitész oxeón – Az akut betegségek életrendjéről
2. Peri diaitész hügieinész – Az egészséges étrendről
3. Peri diaitész – Az étrendről (négy könyv)
4. Peri hügrón khésziosz – Az italok használatáról
5. Peri trophész – A táplálékról (aforizmagyűjtemény)
- Sebészeti művek
1. Peri arthón – Az ízületekről
2. Peri agmón – A törésekről
3. Mokhlikon – Az emelő könyve
4. Peri tónen té kephalé trómatón – A fejsérülésekről
5. Peri helkón – A sebekről
6. Peri haimorrhoidón – Az aranyérről
7. Peri szüringón – A fisztulákról