Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő - figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak.

 "A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a
dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének
egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy
részét" - mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem
munkatársa. Hozzátette: "ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán
egyike a dohányipar által kreált mítoszoknak, amelyek a jobb
értékesítési mutatókat szolgálják".
A füstszűrő sárgás elszíneződése is állítólag csupán egy
fejlesztés, amely megerősíti a dohányosokat abban, hogy a szűrő
működik, miközben nem a kátrány felhalmozódása, hanem a pH-változás
okozza a jelenséget - írja a nypost.com.

"A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a
dohányon és megtévesszék az embereket. Ezek semmit nem szűrnek" -
mondta Robert Proctor, a Stanford Egyetem munkatársa, aki a
dohányipar történetét kutatja.
A szakemberek mostanra azt is megállapították, hogy a füstszűrő
nem csupán egy marketingfogás, hanem kifejezetten ártalmas az
egészségre.
Az amerikai tisztifőorvos honlapja szerint "bizonyítékok
sugallják, hogy a füstszűrők a tüdőrák fokozottabb kockázatához
járulhatnak hozzá azáltal, hogy erőteljesebb szívásra késztetik a
dohányzókat, aminek nyomán a cigarettafüstben lévő rákokozó anyagok
mélyebbre bejutnak a tüdőszövetben".

A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSTHM),
valamint a San Diegó-i Állami Egyetem kutatói szerint továbbá a
cigarettacsikkek jelentik a globális műanyagszennyezés egyik legfőbb
forrását, és egyszersmind a legnagyobb darabszámban előforduló
hulladékot világszerte.
A füstszűrők egy rendkívül lassan lebomló műanyagtípusból,
cellulóz-acetátból készülnek. Évente 4,5 ezer milliárd
cigarettacsikk termelődik világszerte, és tíz évbe telik a
lebomlásuk.
Környezetvédők szerint a csikkekre ugyanúgy kellene tekinteni,
mint az olyan eldobható termékekre, mint a műanyag szívószálak.
Mostani tanulmányukban a kutatók az ilyen termékekre vonatkozó
európai uniós szabályozás kiterjesztését szorgalmazzák. 

Forrás: MTI   2019. október 28