A kevés húst tartalmazó étrend karbonlábnyoma kisebb, mint a hagyományos tejet-tojást fogyasztó vegetáriánusé egy új amerikai tanulmány szerint.

 Az elegendő és egészséges élelem megtermelése a legtöbb alacsony

és közepes bevételű országban ugyanakkor az üvegházhatású gázok

kibocsátása, vagyis a karbonlábnyom jelentős növelésével járna a
Johns Hopkins Közegészségügyi Egyetem élhető jövőt kutató
központjának tanulmánya alapján, amely a Global Environmental Change
című szaklap legújabb számában jelent meg.

A Johns Hopkins kutatói az egyének és az országok szintjén is
megvizsgálták az éhezés felszámolása és a klímavédelem lehetséges
útjait - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Olyan modellt dolgoztak ki, amely megvizsgálta, hogyan hatnának
az étrendi változások az egyes emberek és az országok szintjén az
üvegházhatású gázok kibocsátására és az ivóvíz-felhasználásra.
Ezzel a modellel kilenc növényi alapú étrend hatásait elemezték,
ezek között volt mások mellett vöröshúsmentes, a halat, valamint a
tejet-tojást megengedő (lakto-ovo vegetáriánus) és a csak növényi,
vagyis vegán táplálkozás is.

Megállapították, hogy a tápláléklánc alsó részén elhelyezkedő
állatokat - kis halakat, puhatestűeket - tartalmazó étrendek majdnem
olyan környezetbarátok, mint a kizárólag növényi étrend.
Az is kiderült a modellekből, hogy az állati termékeket
kétharmadával csökkentő, úgynevezett "kétharmadvegán" étrendnek
kisebb volt az éghajlati és vízfogyasztási hatása, mint a
hagyományosabb lakto-ovo vegetáriánusnak.

"Nem találtunk egyetlen, mindenki számára megfelelő étrendet,
amely mind a táplálkozási, mind az éghajlatvédelmi kihívásoknak
megfelelne, nagyon sok függ az egyes országok körülményeitől" -
mondta Keeve Nachman, a tanulmány vezető szerzője, a Johns Hopkins
élhető jövőt kutató központja élelmiszertermelési és közegészségügyi
programjának igazgatója.

A szerzők a magas jövedelmű országoknak azt ajánlják, hogy a
klíma védelmében és a táplálkozással összefüggő betegségek és
halálozások megelőzésére támogassák a növényi alapú étrendeket,
figyelembe véve azonban többek között a kulturális preferenciákat.
"A karbonlábnyom különbségeit valójában nagyrészt a tejtermékek
fogyasztásának eltérései magyarázzák. Ugyanakkor ezek a termékek
fontos szerepet játszanak a gyerekek alultápláltságának és
növekedési elmaradásának megelőzésében" - mondta Martin Bloem, a
Johns Hopkins élhető jövőt kutató központjának igazgatója.

Az élelem származása erősen befolyásolja a klímát a kutatók
szerint. Ha ugyanannyi marhahúst Paraguayban álllítanak elő, az
majdnem 17-szer annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mintha
Dániában termelnék.
A különbség gyakran származik a legelők kialakítása miatti
erdőirtásból.
Fontos, honnan származik az étel, a kereskedelemnek nagy hatása
van az egyes országok élelmezéssel kapcsolatos karbonlábnyomára és
ivóvíz-felhasználására - írták a kutatók.

Forrás MTI 2019. szeptember 17