Halhatatlanok, Jancsó Miklós (1903–1966)

A tudós, aki a szervezet titkos jelzéseit kutatta

Vannak emberek, akik életük során csendben dolgoznak, mégis olyan felfedezéseket hagynak hátra, amelyek hosszú évtizedek múltán is meghatározzák az orvostudomány fejlődését. Nem a hírnévért élnek, nem a tapsért dolgoznak. Számukra a laboratórium, a kutatás és az igazság keresése jelenti az igazi küldetést.

Ifj. Jancsó Miklós közéjük tartozott.

Nevét ma a világ farmakológusai tisztelettel emlegetik. Kutatásai új fejezetet nyitottak a gyulladások, az immunrendszer és az érző idegek működésének megértésében, munkássága pedig a modern orvostudomány számos területére hatással volt.

Egy tudós család öröksége

1903.április 27-én született Kolozsváron. Édesapja, id. Jancsó Miklós kiváló belgyógyász professzor volt, akinek neve már akkor is nagy tekintélyt jelentett az orvostudományban. A tudomány szeretete így szinte természetes örökségként kísérte végig gyermekkorát.

Az első világháborút követő történelmi változások után a család a Ferenc József Tudományegyetemmel együtt Szegedre költözött. A fiatal Jancsó számára ez a város nem csupán új otthont jelentett – itt bontakozott ki tudományos pályája is.

A kíváncsiságból hivatás lett

Orvosi tanulmányait Szegeden végezte, majd nagyon fiatalon bekapcsolódott az egyetem kutatómunkájába. Már pályája kezdetén kitűnt rendkívüli szorgalmával és kivételes megfigyelőképességével.

Nem elégedett meg azzal, hogy a betegségek tüneteit leírja.

Azt akarta megérteni, mi történik valójában az emberi szervezetben.

Miért alakul ki a gyulladás?

Hogyan védekezik a szervezet?

Milyen szerepet játszanak az idegek az immunfolyamatokban?

Ezek a kérdések egész életén át foglalkoztatták.

A világ élvonalába vezető kutatások

Pályája során hosszabb időt töltött Berlinben, ahol Európa legjelentősebb kutatóintézeteiben dolgozott. Az ott megszerzett tudást hazahozta Szegedre, és olyan kutatóiskolát épített fel, amely nemzetközi hírnevet szerzett a magyar farmakológiának.

Legfontosabb eredményei közé tartozott annak felismerése, hogy az érző idegek nem pusztán a fájdalom közvetítői.

Aktív szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában és szabályozásában is.

Ez a gondolat akkoriban merésznek számított, ma azonban a modern élettan egyik alapvető felismeréseként tartják számon.

A tanár

A tudomány mellett legalább ennyire fontos volt számára az oktatás.

Generációk tanultak tőle Szegeden.

Hallgatói szerint rendkívül következetes, ugyanakkor segítőkész professzor volt. Nem csupán ismereteket adott át, hanem megtanította tanítványait arra is, hogyan kell kérdezni, kételkedni és bizonyítani.

Úgy tartotta, hogy egy kutató legfontosabb tulajdonsága nem az, hogy mindig igaza legyen, hanem az, hogy mindig az igazságot keresse.

Elismerések

Kimagasló tudományos munkáját számos kitüntetéssel ismerték el.

Kétszer részesült Kossuth-díjban, és már 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Munkásságát nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is nagyra értékelték.

Halála után a Szegedi Tudományegyetemen emlékérmet alapítottak tiszteletére, amelyet azóta is a kiemelkedő kutatók elismeréseként adnak át.

Miért halhatatlan?

Nem azért, mert könyvek őrzik a nevét.

Nem azért, mert díjakat kapott.

Hanem azért, mert kutatásai ma is ott élnek a modern orvostudomány alapjaiban.

Amikor ma egy kutató az idegrendszer és a gyulladás kapcsolatát vizsgálja, amikor új gyógyszerek fejlesztésén dolgozik, vagy az immunrendszer működését kutatja, munkájában ott élnek Jancsó Miklós felismeréseinek nyomai is.

Ez az igazi tudományos örökség.

Halhatatlanok

"Az ember élete véges, de a tudás, amelyet az emberiség javára hagy, túléli saját korát. Jancsó Miklós munkássága ezért ma is élő része a magyar és a nemzetközi orvostudománynak. Nemcsak kiváló kutató volt, hanem olyan tudós, aki maradandó nyomot hagyott a világban. Ezért méltó arra, hogy a Halhatatlanok sorozatának egyik kiemelkedő alakjaként emlékezzünk rá."

Fotó:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jancs%C3%B3_Mikl%C3%B3s_(farmakol%C3%B3gus)