Halhatatlanok 3. rész Szent-Györgyi Albert

Halhatatlanok 3. rész Szent-Györgyi Albert


Halhatatlanok 3. rész Szent-Györgyi Albert

Szent-Györgyi Albert, magyar tudós, Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus, aki megadta nekünk a C-vitamint és a Nobel-díjat. 1937 december 10-én Stockholmban egy magyar tudós állt a Nobel-díj átadóján. Keze enyhén remegett, amikor átvette az érmet. Nemcsak saját maga, hanem egy egész nemzet nevében állt ott.

Származása

Szentgyörgyi Miklós és Lenhossék Jozefina gyermekeként született.

Apai ágon a 16–17. századig lehet visszavezetni nemességét. Albert dédapja, Szentgyörgyi Imre az erdélyi udvari kancellária tanácsosa, fia, Imre (Albert nagyapja) Fabiny Teofil igazságügyminiszter államtitkára, majd kúriai tanácselnök volt. Apja, Szentgyörgyi Miklós 800 hektáros nógrádi földbirtokos, majd jószágkormányzó a Terényhez tartozó Kiskér-pusztán.

 

Anyai ágon híres tudósdinasztiából származott. Dédapja, Lenhossék Mihály orvosdoktor, egyetemi tanár, Magyarország főorvosa és helytartósági tanácsos. Fia, József szintén orvos, anatómusprofesszor és antropológus volt, aki 1873-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. A családi legenda szerint neki volt először mikroszkópja Pesten. Lenhossék József Bossonyi Emmát vette feleségül, és három gyerekük született: Mihály (később szintén pesti orvosprofesszor és MTA-tag), Eugénia és Jozefina (Szent-Györgyi Albert anyja).

A neve: Szent-Györgyi Albert.

Ő volt az, aki felfedezte a C-vitamint, és ezzel több millió ember életét mentette meg a skorbutból, a fertőzésekből és a legyengült immunrendszer okozta betegségekből.
 
A lángoló elme 1893-ban született Budapesten. Már fiatalon látszott rajta a rendkívüli tehetség és a szenvedélyes kíváncsiság.
Orvosi tanulmányait Budapesten kezdte, majd Prágában, Berlinben és Hamburgban folytatta. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, ahol saját bőrén tapasztalta meg, milyen rettenetes, amikor a szervezet nem tud megbirkózni a sebesülésekkel és fertőzésekkel.
A háború után a kutatásnak szentelte életét. Cambridge-ben, majd Szegeden dolgozott, ahol laboratóriumában egy egyszerű anyag után kutatott, amely képes megakadályozni a sejtek oxidációját. 1928-ban izolálta azt az anyagot, amit ma C-vitaminnak (aszkorbinsav) nevezünk.

Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek- és ifjúkorából 

A Rockefeller Alapítvány támogatásával Szent-Györgyi egy modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre Szegeden. Tanítványai (Straub F. BrunóDonát TiborGuba Ferenc és mások) a magyar tudományos élet meghatározó személyiségei maradtak azután is, hogy ő emigrált.
Új oktatási stílust vezetett be, az addig megszokott merev, poroszos, tekintélytiszteletre épülő professzorokkal szemben ő elvárta diákjaitól, hogy vitatkozzanak, meghívta őket a lakására, moziba és kirándulni járt velük. Fellendítette a sportéletet, diákjaitól megkövetelte, hogy sportoljanak; ő maga rendszeresen teniszezett, röplabdázott, megtanult vitorlázórepülni, és 1934-ben motorbiciklijével európai körutat tett (Spanyolországban kórházba is került egy balesete miatt)

Szent-Györgyi Albert motorjával, amellyel 1934-ben egy európai túrán vett részt

A nagy felfedezés
Szent-Györgyi nem csak felfedezte a C-vitamint, hanem bebizonyította annak óriási biológiai jelentőségét: nélkülözhetetlen az immunrendszer működéséhez, a sebgyógyuláshoz, a kollagéntermeléshez és a szervezet általános ellenálló képességéhez.
Amikor 1937-ben megkapta a Nobel-díjat fiziológiai és orvostudományi kategóriában, nem csupán saját eredményét ismerte el a világ, hanem azt is, hogy egy magyar tudós a modern orvostudomány egyik alappillérét rakta le.
 
Több volt, mint tudós
Szent-Györgyi nem volt tipikus laboratóriumi kutató. Erős társadalmi érzékenységgel rendelkezett. A II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban, segítette a zsidókat, és nyíltan szembeszállt a nyilasokkal. Emiatt többször is életveszélybe került. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol tovább folytatta kutatásait, többek között a rákkutatás területén. Élete végéig (1986-ban halt meg) aktívan dolgozott, és mindig azt hangoztatta: a tudósnak nem elég csak felfedezni – felelősséget is kell vállalnia az eredményeiért.
 
Miért halhatatlan?
Mert Szent-Györgyi Albert felfedezése mindennap hatással van ránk:
- Minden narancs, paprika, kiwi és citrom, amit megeszünk, az ő munkájának köszönheti jelentőségét.
- Minden C-vitamin tabletta, amit télen szedünk, hogy ne legyünk betegek.
- Minden seb, ami gyorsabban gyógyul a szervezetünkben.

Ő az a magyar tudós, aki egy egyszerű anyagban megtalálta az élet egyik legfontosabb védelmi rendszerét.
Szent-Györgyi Albert nem csak a C-vitamint adta a világnak, hanem azt a hitet is, hogy egy magyar kutató is képes megváltoztatni az emberiség sorsát.
 
Ő halhatatlan – mert amíg csak lesz ember, aki C-vitamint fogyaszt vagy gyógyulni akar, addig az ő neve és munkássága tovább él.

Fotók és tartalom egyes részletei:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert
 
Tetszett a cikk?

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

EgészségVilága cikkajánló

A csodálatos mák
Népi gyógyászat, Gyógynövénytár
A magyar néphagyomány szerint, ha minden nap fogyaszt mákot, nem lesznek anyagi nehézségei
Miért sportoljunk?
Egészség, Egészség cikkek
Akár egy rövid séta, akár egy intenzív edzés, a fizikai aktivitás segít visszanyerni az irányítást az életed felett,
Pritikin-diéta és mozgás. 5. rész
Életmód, Fogyókúra
Pritikin és mozgás: Nyári edzésterv a strandoláshoz és formásodáshoz Hogyan kombináld az étrendet könnyű, ny ...
Halhatatlanok 11. rész Korányi Frigyes
Halhatatlanok, Magyar Halhatatlanok
Magyarországon elsőként, bevezette a modern laboratóriumi vizsgálatokat, a bakteriológiát és később a röntgen ...
Szöszös ökörfarkkóró
Népi gyógyászat, Gyógynövénytár
Aranyló sárga virágai a száron alulról felfelé haladva júniustól augusztusig folyamatosan nyílnak.
Délutáni szunyókálás előnye
Gyógyulások, Gyógyulások története
Sakkban tartja a vérnyomást a rendszeres délutáni szunyókálás
Szeretnél egészséges lenni?
Egészség, Egészség cikkek
Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb könyvsorozata Szergej Nyikolajevics Lazarev „Karma diagnózisa”
AI az egészségügyben! 1. rész: Bevezető!
Jövő orvostudománya, AI és az orvostudomány
A jövő orvostudománya már itt van: Hogyan változtatja meg az AI és a személyre szabott gyógyítás az életünke ...
AI az egészségügyben 3. rész
Jövő orvostudománya, AI és az orvostudomány
Viselhető okoseszközök forradalma – Mit mérnek a smartwatch-ek, gyűrűk és tapaszok 2026-ban, és mennyire megbízhatóak?

További cikkek »