Tényleg a Hold szabályozza, hogy mikor menstruálnak a nők? Mit mondanak erről az antik feljegyzések, és mit állít a modern tudomány?

Az emberek és a kozmosz szoros összetartozásával, együtt lüktetésével kapcsolatban az elmúlt évezredekben megannyi mese, teória és vágy fogalmazódott meg a különböző kultúrákban, és ha van köztük olyan, amelynek időtállóságán a legkevésbé sem csodálkozhatunk, akkor az a menstruáció és a holdciklus közvetlen kapcsolatáról szóló elképzelés. És itt most nemcsak arra gondolunk, hogy a Hold által szabályozott termékenységi ciklus ideája az egyik legszebb, legköltőibb emberi gondolat, ami akkor is megőrzésre érdemes, ha netán kiderül róla, hogy több köze van a regényes fantáziához, mint a valóság mérhető tényeihez - hanem arra is, hogy egyszerűen túl sok volt a kézzelfogható jel az elődeinek számára ahhoz, hogy a messzi-messzi múltban ténykedő emberi közösségekben puszta véletlennek gondolják az egyezéseket.  

Végtére is, a nők menstruációs ciklusának átlagos ideje valóban nagyon hasonló a holdcikluséhoz (egyes esetekben pedig, amint erre még visszatérünk, meg is egyezhet vele), arra pedig, hogy a Hold roppant hatást tud gyakorolni a folyékony halmazállapotú anyagokra, az árapályjelenség szolgáltatott több mint elegendő bizonyítékot. A szimbolikus térben a lassan kitelő Hold és a várandós nők testi kiteljesedése között ráadásul úgyszintén eltagadhatatlan hasonlóság észlelhető.

Szeléné és a Szivárványkígyó

Nem meglepő tehát, hogy az ősi mitológiák többsége a Holdat női istenségként (míg a Napot többnyire férfiként) tételezi. A görög mitológiában ilyen például Szeléné holdistennő (a római kultúrában pedig tükörfigurája, Luna), akinek alakját hagyományosan a termékenységgel, a természeti ciklusokkal, a nőiséggel kötötték össze. Az antik kultúrák a menstruációnak is úgy adtak nevet, hogy a szó magában foglalja a holdhónap elnevezését (görögül: men, latinul: menses). De távolról sem csak az európai kultúra régmúltjában láthatunk ilyen példákat: az ausztrál őslakosok hitvilágában kulcsszerepet kapó Szivárványkígyó például az árapály, a hold, az évszakok - és amenstruációciklikus váltakozásának és harmóniába rendezésének is kulcsfigurája (az említett harmónia pedig a termékenység alapja e hitrendszer szerint).

A maják holdistennője is a termékenységgel és a szaporodással, egyúttal pedig a vízzel áll szoros kapcsolatban, és még folytathatnánk a sort, de a lényeg, hogy a hold mitikus lényei kevés kivétellel nőneműek, gyönyörűek, okosak, és természeti ciklusokat irányítanak. Ezek után pedig azon sem csodálkozhatunk, hogy a későbbi európai folklórban is teljesen direkt kapcsolatot szőttek (ezúttal már inkább nőellenes érzületekkel megtámogatva) bizonyos ijesztő fantázialények, a Hold(fény) és a vér között: gondoljunk csak a vámpírokra vagy a vérfarkasokra. Így jutunk el a XX. századig vagy akár napjainkig, amikor még mindig széles körben tartja magát a nézet, hogy a holdciklus és a menstruáció között létezhet valamiféle kapcsolat. Na de mit mond erről a tudomány?

A Hold szigorú, a nők teste kevésbé

A mai tudományos álláspont a kérdésről, hogy az összefüggést elődeink és kortársaink pontatlan megfigyelésekből vonták le, sajnos, tévesen. A holdciklus ugyanis stabil jelenség: 29,5 napos, és ezt lényegében semmi (sem napkitörés, sem meteorhullás, sem pedig a választások aktuális eredménye) nem ingathatja meg. A nők menstruációs ciklusa azonban nem ilyen katonás. Egyrészt az átlagos ciklushosszt 28 napban szokás ma megadni, és ehhez is hozzá kell tenni, hogy az átlag az életkorral változik: a nők 20-as éveiben 30,09 nap, a 40. születésnapot követően pedig 27,26. Másfelől ez csak az átlag: egyes nők menstruációs ciklusai között óriási különbségek lehetnek, hiszen a 21 napos és a 35 napos ciklus is normálisnak számít, és mint látjuk, mindkettő jó messzire van a holdciklustól. Ráadásul ha valóban a Hold irányítaná, akkor a menstruációs ciklusok megbízhatóan kiszámíthatóak lennének (ahogy ezt a legtöbb nő megtapasztalja: nem azok), hovatovább a nők szinte mindig teliholdkor vagy újholdkor menstruálnának (ami nincs így).

Forrás: Házipatika