1. Inzulin
Az inzulint a hasnyálmirigy termeli. Egészséges egyénekben az inzulin elősegíti a glükóz raktározását az izomzatban, a májban és a zsírsejtekben, későbbi felhasználás céljából. Az inzulin a glükózt a táplálékból a sejtjeibe szállítja energiatermelés vagy tárolás céljából, a szervezet aktuális szükségleteitől függően.
Az inzulinrezisztencia meglehetősen gyakori állapot, ilyenkor a sejtek nem képesek érzékelni az inzulin jelenlétét. Ez az állapot magas vércukorszintet eredményez, mivel az inzulin nem tudja bejuttatni a glükózt a sejtekbe. A hasnyálmirigy ezután még több inzulint termel, hogy fokozza a glükóz felszívódását. És kialakul az ördögi kör. Az inzulinrezisztenciát összefüggésbe hozták az elhízással, ami viszont szerepet játszhat más betegségek kialakulásában is, például a 2-es típusú cukorbetegségben és a szívbetegségekben.
2. Leptin
A leptin a zsírsejtekben termelődik, és a véráram útján jut az agyba. A zsírsejtek a leptin lévén közlik az aggyal, hogy megfelelő-e az energiabevitel, elegendő energia van-e a zsírsejtekben tárolva, tehát normális ütemben égethet el kalóriát. Leptinrezisztencia esetén azonban az agy nem kapja meg a jelzést a táplálékfelvétel abbahagyására, tévesen azt hiszi, hogy a szervezet éhezik – pedig több mint elegendő energiát tárol. A leptin táplálékfelvételre sarkall, csökkenti az energiafelhasználás, és kevesebb kalóriát éget el nyugalomban. Kialakul az ördögi kör.
3. Ghrelin
A ghrelin lényegében a leptin ellentéte. Ez az éhséghormon, amely üzenetet küld a hipotalamusznak, jelezve, hogy a gyomor üres, és táplálékra van szüksége. Fő funkciója az étvágy növelése.
Normális esetben a ghrelin szintje evés előtt a legmagasabb, és étkezés után a legalacsonyabb.
Érdekes módon a kutatások azt mutatják, hogy az elhízott emberek ghrelin szintje alacsony, de érzékenyebbek a hatásaira. Ez az érzékenység túlevéshez vezethet.
4. Kortisol
A mellékvesék által termelt kortizolt stresszhormonként ismerhetjük. Stressz idején ez a hormon váltja ki a„harcolj vagy menekülj” reflexet(az aderenalin mellett), vagyis növeli a szívfrekvenciát és az energiaszintet.
Bár veszélyes helyzetekben fontos, hogy szervezete felszabadítsa a kortizolt, a krónikusan magas szint számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve a szívbetegséget, a cukorbetegséget, az alacsony energiaszintet, a magas vérnyomást, az alvászavarokat és a súlygyarapodást.
Bizonyos életmódbeli tényezők – beleértve a rossz alvási szokásokat, a krónikus stresszt és a magas glikémiás tartalmú élelmiszerek magas bevitelét – hozzájárulhatnak a magas kortizolszint kialakulásához. Ráadásul az elhízás nemcsak a kortizolszintet emeli meg, hanem a magas szint súlygyarapodást is okozhat, ami negatív visszacsatolási hurkot hoz létre.
5. Ösztrogén
Az ösztrogén a petefészek tüszőiben és a méhlepényben termelődik, a másodlagos női nemi jellegek fejlődésében van szerepe, valamint a menstruációs ciklus szabályozása
Az ösztrogén nemi hormon magas és alacsony szintje egyaránt súlygyarapodáshoz vezethet, és növeli a betegségek kockázatát.
Az magas ösztrogén szint - amely gyakran megfigyelhető elhízott embereknél - kockázati tényező rákos megbetegedések és más krónikus betegségek kialakulásánál. Ezzel szemben az alacsony szint – jellemzően a perimenopauza és a menopauza során – hatással lehetnek a testsúlyra és a testzsírra, ezáltal növelve a krónikus betegségek kockázatát is.
Az alacsony ösztrogénszintű egyének gyakran központi elhízással küzdenek, ami a test törzse körüli súlygyarapodás. Ez más egészségügyi problémákhoz, például magas vércukorszinthez, magas vérnyomáshoz és szívbetegségekhez vezethet.
Életmód-változtatással csökkentheti ezen egészségügyi állapotok közül sok kockázatát – különösen az egészséges testsúly fenntartásával.
6. Neuropeptide Y
A neuropeptid Y (NPY) az agy és az idegrendszer sejtjei által termelt hormon, amely serkenti az étvágyat és csökkenti az energiafelhasználást a koplalásra vagy stresszre adott válaszként.
A zsírszövetben aktiválódik, és növelheti a zsírraktározást, hasi elhízáshoz és metabolikus szindrómához vezethet, amely állapot növelheti a krónikus betegségek kockázatát.
A kutatások kimutatták, hogy az NPY elhízáshoz vezető mechanizmusai gyulladásos választ is okozhatnak, tovább rontva az egészségi állapotot.
7. Glukagonszerű peptid-1 (GLP-1)
A glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) egy hormon, amely a bélben termelődik, amikor a tápanyagok belépnek a bélrendszerbe. Fontos szerepet játszik a vércukorszint stabil tartásában és a jóllakottság érzésében.
A kutatások szerint az elhízott embereknél problémái lehetnek a GLP-1 jelátvitelével.
8. Kolecisztokinin (CCK)
A GLP-1-hez hasonlóan a kolecisztokinin (CCK) egy teltséghormon, amelyet a bélsejtek étkezés után termelnek. Fontos az energiatermeléshez, a fehérjeszintézishez, az emésztéshez és egyéb testi funkciókhoz. Ezenkívül fokozza a leptin teltséghormon felszabadulását.
Az elhízott emberek csökkent érzékenységet mutathatnak a CCK hatásaival szemben, ami krónikus túlevéshez vezethet. Ez viszont tovább csökkentheti a CCK érzékenységét, negatív visszacsatolási hurkot hozva létre.
9. Peptide YY
Az YY peptid (PYY) egy másik bélhormon, amely csökkenti az étvágyat.
A PYY szintje alacsonyabb lehet az elhízott emberekben, és ez nagyobb étvágyhoz és túlevéshez vezethet. Úgy gondolják, hogy a megfelelő szint jelentős szerepet játszik a táplálékfelvétel csökkentésében és az elhízás kockázatának csökkentésében.
Összességében elmondható, hogy a kiegyensúlyozott étrend követése, az alvás előtérbe helyezése és a rendszeres testmozgás javíthatja általános egészségi állapotot, és csökkentheti a krónikus betegségek kockázatát.
Forrás: biosziget.hu
Külső kép: pixabay.com
