Az ekcéma a bőr felszínes gyulladása, amely hólyagokat, bőrpírt, duzzanatot, nedvedzést, pörkképződést, hámlást és rendszerint viszketést okoz. A kontaktekcéma a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott gyulladás.

Az ekcéma okai

Az egyes anyagok vagy irritáció vagy allergiás reakció révén okozhatnak bőrgyulladást.

Az allergének leggyakrabban közönséges anyagok: a farmergombokban, ékszerekben, bizsukban, fém óraszíjakban illetve bőr óraszíjak és övek csatjában lévő nikkel és króm, műszálas anyagok, mint például a nylon, olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok vagy a helyi érzéstelenítők, ragasztók, vegyi anyagok, cement stb., kozmetikai szerek, például arc-, kéz- és testápoló-krémek, samponok, hajfestékek, körömlakk, púder, rúzs, fogkrém, stb.

Fotoallergiás kontakt ekcémát okozhatnak bizonyos anyagok (fényvédők, borotválkozás utáni szerek, egyes parfümök, kátrány, olaj, antibiotikumok), ha a beteg bőrét az ezekkel való érintkezés után éri napsütés.

Az ekcéma tünetei és diagnózisa

Az allergiás reakció csak később jelentkezik, általában 1-2 nappal, néha akár 7-10 nappal az allergénnel való érintkezés után. A bőr kivörösödik, megduzzad, majd hólyagocskák jelennek meg, melyek kifakadnak, váladékoznak. A folyamatot heves viszketés kíséri. A tünetek az allergénnel való érintkezés megszűnése után néhány napig még rosszabbodnak. Több hétbe telik, mire a tünetek teljesen megszűnnek.

Bár a kontaktekcéma először csak azon a helyen jelentkezik, ahol a bőr érintkezett az allergénnel, később a test más részeire is átterjedhet. A tünetek súlyossága változó, az enyhe bőrpírtól a súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet.  

Az allergén azonosításához gyakran több bőrteszt elvégzésére van szükség. Ennél a vizsgálatnál a gyanúba vett allergének közvetlen érintkezésbe kerülnek a bőrrel, így egy esetleges allergiás reakció kialakulásából következtetni lehet az allergén típusára, illetve a reakció nagyságából ítélve az allergia mértékére is.  

Az ekcéma kezelése

A legfontosabb teendő a tüneteket kiváltó allergén felkutatása és eltávolítása, amennyiben ez lehetséges.

Előfordulhat, hogy a betegség megoldásának egyetlen módja az előidéző allergén teljes kiiktatása, ezért a kontakt ekcéma néha komoly munkahelyi gondot okozhat. Ez előfordulhat fodrászoknál, olyan munkásoknál, akik valamilyen kémiai iparágban dolgoznak (festékkel, ragasztóval, gyógyszerekkel, stb.) vagy kőműveseknél, akiknél nem ritkán allergia alakul ki a cementben levő krómra.

A helyi kezelés célja egyrészt a gyulladás csökkentése, másrészt a felülfertőzés elkerülése. A nedvedző, gyulladt területre tehetünk fertőtlenítő - hűtő borogatást. Ezt követően gyulladáscsökkentő, szükség esetén fertőtlenítő ecsetelőkkel, kenőcsökkel kenjük be. Egyes esetekben erősebb helyi gyulladáscsökkentő kezelés indokolt.

Fontos, hogy saját magát senki ne gyógyítsa szteroid tartalmú krémekkel, mert a szakszerűtlen alkalmazáskor ennek súlyos következményei lehetnek. A belső kezelés, mely a helyi kezelés mellett a viszketést és az allergiás gyulladást hivatott csökkenteni, lehet modern, második generációs, nem álmosító antihisztamin készítmény, amely már hosszantartóan is adható.

A súlyos kontaktekcémában néha kortikoszteroid tabletták szedését rendelik (pl. prednison).  

Megelőzés, hasznos tudnivalók

A kontaktekcéma megelőzése lényegében nem más, minthogy el kell kerülni az érintkezést azokkal az anyagokkal, amelyekre a bőrön allergiás reakció mutatkozik. Azon kívül az irritáló anyaggal való óvatlan érintkezéskor is mérsékeltebb a bőrreakció, ha folyamatosan ápoljuk, hidratáljuk a bőrt, igyekszünk megelőzni a kiszáradását. A száraz bőr ugyanis hajlamosabb a kontaktekcémára.

Ritkítsuk a fürdések számát, heti két-háromnál ne fürödjünk gyakrabban, és ne időzzünk a kádban 15 percnél hosszabban. A víz legyen meleg, de ne forró. A gyors zuhanyozás megfelelőbb tisztálkodási mód.

Meg kell válogatni, milyen szappant vagy tusfürdőt használunk. A természetes alapanyagú, semleges kémhatású, kímélő szappanok a legjobbak, amelyek nem távolítják el a bőr természetes zsír- és faggyútartalmát. Általában a gélek és folyékony szappanok kevésbé szárítanak, az antibakteriálisak pedig jobban. Elegendő csupán azokon a testrészeken mosakodó-szereket használni, amelyek valóban piszkosak lesznek. A ruha alatti bőr izzadtsága tiszta langyos vizes lemosással is tökéletesen tisztítható. A szárítkozáskor a tenyérrel simítsuk le a víz nagy részét, és a törülközővel dörzsölés nélkül itassuk fel a többit. A hidratáló krémeket közvetlenül a mosdás után a szinte még nedves bőrre kell felvinni, lehetőleg olyat használjunk, amely visszapótolja a bőr természetes vízmegkötő anyagait. A kiszáradásra leginkább hajlamos bőrterületek a lábon, a kézen, a könyökön és térden, az arcon és a nyakon vannak, ezeket mindenképpen be kell krémezni.

A száraz, viszkető bőrt nem szabad vakarni. Ezért a körmöket mindig vágjuk kicsire. Éjszakára akár könnyű kesztyűt is fel lehet húzni a viszkető kezekre. Lehetőleg olyan öltözéket hordjunk, amibe nem izzadunk bele, a puha pamutruházat a legkevésbé irritáló. 

Forrás: Házipatika