Optimális emberi étrend?

Optimális emberi étrend?


Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltérő táplálékaik ellenére kitűnő emésztésnek örvendtek.

 

A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e
az emberi evolúció során kialakult optimális étrend - írta a The New
York Times online kiadása.

    Az Obesity Revierws című szaklapban megjelent tanulmány készítői
több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai
vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának
mennyiségét kutatta.

    Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése,
noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek.

    Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár 80 százaléka is
szénhidrátokból származik, mások főként hússal laknak jól. Közös
vonásokat is találtak: szinte mindegyik népcsoport étrendje
növényeken, húson és halon alapul, vagyis olyan anyagokon, amelyek
tele vannak tápanyaggal.

Általában sokkal több rostot fogyasztanak, mint az átlagos
amerikai. Szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekből vagy
keményítőtartalmú, alacsony glikémiás indexű növényekből származik,
ami azt jelenti, hogy nincsenek hirtelen vércukor-ingadozásaik.

    A cukorfogyasztás sem ritka náluk: a vadászó-gyűjtögető népek
azonban leginkább méz formájában jutnak hozzá.

    A kutatás eredményei arra utalnak, hogy nincs "egyetlen helyes"
humán étrend, hanem igen sokféle táplálék-összetétel mellett is
teljesen egészséges lehet az ember.

    A vadászó-gyűjtögető csoportok másik közös vonása a rengeteg
testmozgás: sokuk napi 5-10 kilométert is gyalogol. Ennek ellenére
energiafelhasználásuk nem nagyobb, mint egy átlagos amerikai iroda
dolgozóié.

    Ez arra utal, hogy a hivatalos ajánlásoknak a mozgást az
egészséges emésztésért kellene propagálniuk.

Közegészségügyi szempontból a vadászó-gyűjtögető népcsoportok
legfeltűnőbb vonása, hogy a krónikus betegségek - szív- és
érrendszeri betegségek, rák, magas vérnyomás - viszonylag ritkán
fordulnak elő náluk.

    Az elhízottak aránya alacsony. Még idős korukban is kiemelkedő a
szívük és légzőszerveik egészsége, 2-es típusú diabétesz és
emésztési betegségek szinte nem fordulnak elő a csoportjaikban.

    Ennek ellenére nem könnyű az életük. A fertőző betegségek miatt
nagy a csecsemőhalandóság, a balesetek, a gyomor-bélrendszeri
betegségek és a heveny fertőzések is gyakoriak.

    Ám akik megérik a felnőtt kort, azok az ipari társadalmakban
megszokott degeneratív betegségeket elkerülve öregszenek meg:
általában halálukig egészségesek és aktívak. Ez arra utal, hogy az
életmódjukban van valami, ami az egészséges öregedést segíti elő.

    Lehetséges, hogy genetikai vagy életmódjukkal nem kapcsolatos
más tényezők óvják meg őket a krónikus betegségektől. Kutatások
azonban azt mutatták ki, hogy amikor vadászó-gyűjtögető
közösségekben született emberek nagyvárosokba költöznek és átveszik
a nyugati életformát, ugyanolyan magas lesz köztük az elhízottak és
krónikus betegek száma, mint a körülöttük élőké.

Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa és
kutatócsoportja a világ minden táján élő vadászó-gyűjtögető és más
kis népcsoportok adatait tanulmányozta.

    Megvizsgálták a kövületek és a régészeti leletek adatait, hogy
megtudják, mit ettek az ember ősei.

    Új adatokat a tanzániai hadzák vadászó-gyűjtögető
népcsoportjáról szereztek. A hadzák őseik életmódját követik több
tízezer éve. Amit esznek, az egyesek szerint "a legősibb étrend".
Pontzer éveken át a helyszínen tanulmányozta életüket.  

Forrás MTI  2018. december 21

Tetszett a cikk?

 

 

EgészségVilága cikkajánló

További cikkek »

 

 

 

 

EgészségVilága cikkajánló

További cikkek »