A koronavírus régóta ismert, cseppfertőzéssel terjedő kórokozó, denevérekben kifejezetten gyakori. Számos variánsa ismert, több típusa okoz emberi betegségeket is. Közülük a legismertebb a 2002 novembere és 2003 júliusa között komoly SARS-járványt kiváltó vírus volt, amely világszerte több mint 8 ezer megbetegedést okozott, aztán eltűnt. Az új koronavírus 2019 decemberében jelent meg Kína egyik nagyvárosában, felsőlégúti betegségeket, tüdőgyulladást okozva. Halálozási rátája 2 százalék körüli, bár ez a ráta nagyban függ a betegek életkorától, egészségi állapotától.

A koronavírus-fertőzés előfordulása

Az új koronavírus cseppfertőzéssel terjed, a fertőzőképességet jelző reprodukciós ráta (ez az úgynevezett R0 érték) esetében 2 és 5 közötti. Ez az érték azt mutatja meg, hogy egy beteg hányat fertőz meg, mielőtt fertőzésképtelenné válik, mert meggyógyul vagy meghal. Az új vírus széklettel is terjed, hasonlóan a SARS kórokozójához. Ezt Németországban már publikálták is hazatért betegek vizsgálata után.  

Genetikai vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az új koronavírus denevérről került emberre vagy közvetlenül, vagy egy eddig ismeretlen köztes hordozóról. Ez történt a 2002-es, 2003-as SARS járványnál is, ahol a cibetmacska volt a köztes gazda. Az új vírus megjelenésekor szóltak hírek arról is, hogy a fertőzés kígyóból indult ki, ami totális kacsának bizonyult. Köztes gazdaként gyanúba keveredett a tobzoska is, ami tudományosan hihető lehet, de nem találtak olyan bizonyítékot, ami igazolta volna a gazdaváltást. Mindenesetre a genetikai adatok erre az állatra utalnak, de biztosat mondani nem lehet addig, amíg a tényeges vírust nem mutatják ki köztes gazdában.

Az új járvány a felbukkanó fertőzésekkel foglalkozó szakembereket egyáltalán nem lepte meg, a Viruses című tudományos folyóiratban már tavaly januárban megjósolták, hogy denevérről emberre terjedő járványok lesznek, leginkább Kínában.  

A koronavírus-fertőzés tünetei  

A betegség tünetei a fertőződés utáni negyedik, ötödik napon jelentkeznek. Hirtelen alakul ki magas, 40 fokos láz, fejfájás és száraz köhögés. Ezt az ötödik napon hurutos köhögés váltja, a beteg pedig elkezd fulladni. Emellett marad a láz és tüdőgyulladás is kialakul. A tünetek az esetek 15 százalékában válnak olyan súlyossá, hogy az érintettek akár intenzív ellátásra is szorulhatnak, 10 százalékukat pedig nem is tudják megmenteni az orvosok. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összes eset 1-2 százaléka végződik halállal. Valójában tehát a vírus annyira nem rettenetes. Az is jónak mondható, ha az intenzíven tízből csupán egy beteget veszítenek el.

Ismert az is, hogy a fertőzés az esetek egy részében tünetmentes, vagy csak enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz. Kérdéses ugyanakkor, hogy a tünetmentes emberek fertőznek-e. Erről egyelőre nincsenek adatok, de gyanús, hogy miközben minden Európába behozott eset repülővel érkezett, a repülőn másodlagos fertőzések nincsenek. Persze nemcsak jó hírek vannak, hanem a tünetmentes betegekről aggasztó publikációk is megjelentek, illetve a Japánból érkező hírek sem adnak okot túlzott optimizmusra.  

A koronavírus-fertőzés diagnózisa

Koronavírusra Kínán kívül csak akkor gyanakszanak, ha valaki onnan tért haza, vagy találkozott Kínából érkező beteggel. Ilyenkor a fertőzés tipikus jele a száraz köhögés, a nehézlégzés és a magas láz. A diagnózist háziorvos nem tudja felállítani, ahhoz speciális gépparkra és laboratóriumi háttérre van szükség. Az érintetteket emiatt fektetik be kórházba, vesznek tőlük vért és torokváladékot, majd azt elküldik elemzésre. Ennek helyszíne Magyarországon a Nemzeti Népegészségügyi Központ fővárosi laborja. Az elsődleges eredmények 24 órán belül megvannak, a gyanút már azok igazolják, a megerősítő vizsgálatok csak később készülnek el.

Kína járványos területein, ahol már nincs kapacitás a labordiagnosztikára, a klinikai kép és a tüdő-CT alapján állítják fel a diagnózist.

A koronavírus-fertőzés kezelése, kórlefolyása

A koronavírus kezelése támogató terápiával történik, de vannak már hírek speciális gyógyszerekről is. Ha Magyarországra súlyos, életveszélyes állapotban lévő beteg érkezne, itthon is megpróbálnák alkalmazni azokat a gyógyszereket, amelyekkel világszerte próbálkoznak. Ilyenek egyes HIV és hepatitis C elleni gyógyszerek, amelyekkel már értek el sikereket. Antivirális szereket csak kórházban fekvő súlyos betegek kapnak, ezeket a készítményeket folyamatosan kutatják.

Kínában már olyan gyógyszer is van, amely a klinikai kutatások harmadik fázisában van, már több száz embert kezelnek vele. Ez egy olyan intravénás készítmény, amelyet korábban az ebola ellen használtak. Kérdés persze, hogy ezek miatt történt-e gyógyulás, hiszen a koronavírus-fertőzésből amúgy is fel lehet épülni. Igazi veszélyben csak azok vannak, akik 70 éven felüliek, egyéb társbetegségük is van. A statisztikákból látszik, hogy a legnagyobb rizikót a szív- és érrendszeri betegségek és a tüdőbetegségek jelentik, utána a diabétesz és a daganatos betegségek. Teljesen természetes, hogy ezek érintettjei rosszabbul viselnek egy magas lázzal, gyors szívveréssel járó fulladásos betegséget. Gyakran a vese is érintett, a betegek sokszor veseelégtelenség miatt halnak meg.

Az új koronavírusra való rezisztenciáról még nincsenek hírek, de azt már tudják, hogy a gyógyult betegek vérplazmájából kivont antitestek segítik a gyógyítást. Ez általában akkor van így, ha valamilyen szintű rezisztencia kialakul. Emiatt gondolják azt, hogy a gyógyultak valameddig védettek lehetnek a koronavírus ellen.

A koronavírus-fertőzés megelőzése

A koronavírus terjedésének karanténintézkedésekkel, járványügyi lépésekkel lehet elejét venni, egyéni szinten pediga higiéniai szabályok betartásával lehet megelőzni a fertőződést. Ugyanarra kell figyelni, mint egy egyszerű influenza esetében: rendszeresen kezet kell mosni, kézfertőtlenítőket kell használni, a zsúfolt helyeket lehetőség szerint kerülni kell. Segíti a megelőzést a szájmaszk viselése is.

Ugyan az új koronavírus ellen még nincs védőoltás, a korszerű technikákkal egy-másfél év alatt készülhet oltás. Jó hír, hogy a koronavírus genomszerkezete nem olyan, mint az influenzáé, így ellene nem kell évről évre új vakcinát előállítani.

Hasznos tudnivalók

Ugyan a kínai statisztikák nem annyira megbízhatóak, de az kiderült belőlük, hogy a koronavírus-fertőzöttek között kevés a gyerek. Ennek hátterében az állhat, hogy a kicsik annyira gyorsan meggyógyulnak, hogy nem is diagnosztizálják őket, de szerepet játszhat benne az is, hogy légútjuk egészségesebb, azt a légszennyezés és a cigarettafüst nem tette még tönkre. A dohányzás rizikónövelő hatását mutatja az is, hogy az érintettek 70 százaléka férfi, és csak 30 százaléka nő (Kínában szinte minden férfi dohányzik, a légszennyezettség pedig nagyon komoly problémát jelent). A dohányosokat nagyobb arányban érintik a krónikus tüdőbetegségek, gyakori náluk a COPD, eleve kisebb a működő tüdőfelületük. Emiatt ők értelemszerűen jobban fulladnak, hamarabb alakul náluk ki tüdőgyulladás. Ha ezeket az eseteket kiemelnénk a statisztikákból, vélhetően tovább csökkenne az új koronavírus-fertőzés 1-2 százalékos halálozási aránya.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szlávik János infektológusnak és dr. Kemenesi Gábor virológusnak.

Forrás: Házipatika.com